A humán felsővégtag, a kéz jelentőssége és fejlődése

A humán felsővégtag, a kéz jelentőssége és fejlődése

Kedd, Május 9, 2023

...a kéz jelentőssége részlet a szakdolgozatomból...

"A felső végtag, a kéz optimális működése nélkülözhetetlen az élet során. Az egyik legfontosabb érzékszervünk. A majmok családjával együtt csak az ember tudja szembe fordítani a hüvelykujját az ujjaival. Fejlődéstani szempontból érdekes jelenség, hogy már a majmok is felismerték a kéz különlegességét, és az eszközhasználat jeleit mutatták kezük használata során. Őseink számára lehetőség nyílt a felegyenesedés, az egyenes testtartás során, hogy a kezük felszabaduljon és szerepet kapjon. (Katona, 1999)

            A kézügyességünk nem az egyik pillanatról a másikra fejlődik ki. Gondoljunk bele, hogy az írás kialakulását, mennyi és milyen hosszadalmas folyamat előzi meg. Az idegrendszer érésével és kognitív képességeink fejlődésével szorosan összefügg kezünk munkájának eredménye.        

            A kezünk, szemünk, orrunk, fülünk, bőrünk és a szánk segít abban, hogy a körülöttünk zajló egyre több információt magában hordozó világot megismerjük. Környezetünk egyre zajosabb és riasztóbb, olykor mi magunk is félünk kilépni az ajtón és megismerkedni a saját világunkkal. Mit érezhet egy fogyatékos személy, ha érzékszerveinek a működése nem tud felvenni elég ingert vagy épp túl sok információ felvételére fogékony. Bár a testükben a különböző idegélettani és mozgástani folyamatok másképpen zajlanak le, belül ők is éreznek, érzékelnek. Olykor elhatárolódhatnak egy-egy inger felvételének módjától, ami mögött kellemetlen élmény állhat. Más esetben pedig várják, hogy jöjjön az inger, be akarják fogadni, de az állapotuk megakadályozza.

            A kéz segít a megismerésben, közelebb hozza a körülöttünk lévő világot. Funkciója szempontjából nemcsak érzékel, hanem a mozgató szervrendszer fontos részét alkotja.

Az agykérgi területen a kéz mozgatásáért felelős terület nagyobb helyet foglal el, mint más testrészeinké. A legbonyolultabb és legösszetettebb mozgások kivitelezése a kezünk használata során történik. Szeretném a saját példámon keresztül bemutatni, hogy az agyunk érző és mozgató rendszere milyen összetett, együttműködő folyamatot képez. Ahogyan gépeltem és az ujjaim a különböző billentyűket érintették egy percig sem gondolkodtam el azon, hogy most meg akarom-e érinteni a „k” billentyűt. A cortex az ujjak mozgatásért felelős részei már tudták, hogy hova, melyik ujjamat tegyem. Ismerte a betűt, tudta, hogy hol helyezkedik el a számítógépem billentyűzetén. Ha már egy idegen gép klaviatúrájához ültem le, ahol a billentyűket már máshol találhattam, akkor azt vehettem észre, hogy félregépeltem. Ezeket természetesen más mozgásoknál is észrevehetjük, melyeket úgymond, rutinosan végzünk. Az agyunk tanulás során megszokja és elsajátítja ezeket a mozgásokat, s így már nem tudatosan dolgozik. Rengetegszer kérünk elnézést, amikor például: valaki lábára lépünk. Ezeket a mozgásokat már mind elsajátítottuk, akarva akaratlanul hajtjuk végre. Összetett és komplikált rendszer, de tudjuk befolyásolni a működését, csak ilyen esetekben oda kell figyelni, hogy képesek legyünk kontrollálni a kezünk, lábunk mozgásának az útját.

A kézben egy pontos és sűrű neuronhálózat kialakulása megy végbe, amely segít a keletkezett ingerületeknek a megfelelő csatornán keresztül a fő központhoz eljutni. A bőr egy pontja több idegrosttól is kaphat információt, ugyanis az idegrost ágain lévő receptorok a fejlődésük kezdetén kapcsolódhatnak a mellettük lévő receptorokhoz. A végkészülékek eltérő érzékenységének, különleges beidegződésének köszönhető az ujjbegyek precíz érzékelésé. (Katona, 2001)

A gerincvelő afferens pályái szállítják a környezetből származó információt az érzőközpontok felé. Megkülönböztetünk gnosztikus vagy epikritikus érzéseket, tapintásérzést hő- és fájdalomérzést, valamint az izom tónusról szállító afferens pályákat. Központjaik megtalálhatók a nyúltvelőben, thalamuszban és a kisagyban.

Penfield ábrája jól szemlélteti, hogy milyen nagy területet foglal el az agykéregben a kéz. Az agyban lévő szomatoszenzoros kiterjedése nagyobb, mint a lábé. Fontosságát, érzékenységét a cortexben elfoglalt helye jelzi.

1.ábra.: A testrészek somatosensoros reprezentációja Penfield nyomán. (http://keck.ucsf.edu/~sabes/SensorimotorCortex/images/Motor somato.bmp 2013.01.20)

Az ujjak komplikált mozgásai tanulás folyamán alakulnak ki. A magzati élet után kézmozgások fejlődésének különböző szakaszait lehet megkülönböztetni. A következő részben a mozgásfejlődés állomásait mutatom be, hangsúlyt fektetve a kéz funkcionális szerepére.

Röviden pedig szeretném szemléltetni a felső végtag funkcionális fejlődésének állomásait:

1.     Az első hetekben ujjak zárt helyzete figyelhető meg. A kapaszkodási reakció megléte, valamint a tájékozódási reakcióban való részvétel a jellemző.

2.     A 2. hónap körül ujjmozgások rendezetlenségét vesszük észre. Ekkor tájt a hüvelykujj használata sem kifejezett.

3.     A 4. hónap körül tárgy után nyúlást már a szem követi.

4.     Az 5. hónapra tárgyat megérinti, elengedi, ellöki, és a hüvelykujj is lassan elkezd a mozgásokban részt venni.

5.     Az 5. hónap után a kéz működéséhez a szem is bekapcsolódik.

6.     A 7-8. hónap körül már tudatosan megtartja a tárgyakat, erőt is kifejt.

7.     A 8. hónaptól megfigyelhető a finom, kis tárgyak manipulálása, tehát a precíziós fogás is.

8.      A 8-9. hónaptól a felső végtag a mászásban, kúszásban, csúszásban támaszkodási feladatokat végez. A feladata még a járáshoz szükséges kapaszkodás kialakulása.

(Katona, 2001) "

Felhasznált irodalom:

FEHÉR-SZENTI ANNAMÁRIA. A kézfunkciójának vizsgálata hemiparezis esetén. Szakdolgozat.Budapest. ELTE-BGGYK. 2013.

KATONA FERENC. Az öntudat újraébredése; Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2001, ISBN 963 242 422 0

KATONA FERENC: Klinikai fejlődésneurológia; Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest,1999, ISBN 963 282 242 1

Még nincsenek hozzászólások
Keresés