A nyári szerződésünk Lilivel
Nagyon sokszor beszélek a vizuális támogatás fontosságáról, hogy a hétköznapokban milyen nagy segítségetek tud lenni. Ezzel a posttal célom, hogy egy tágabb magyarázatot tudjak adni Nektek, hogy mi is a lényeg a vizuális támogatásnak és hol, hogyan és miért használom autizmus specifikus fejlesztéseim során, majd a nyári szerződésünket mutatom be.
Csoportos és egyéni autizmus specifikus fejlesztéseim elengedhetetlen módszertana a vizuális elemek használata: támpontok láthatóvá tétel, a környezet megjelenítése strukturáltan.
A TEACCH-féle megközelítés az autizmust egy antropológiai szemléletmód felől magyarázza. Egyfajta sajátos autizmus kultúráról beszél: az autizmusban érintettek gondolkodása és viselkedése jellegzetes és megjósolható mintázatot mutat. Ugyanakkor ezen kultúra megértéséhez szükség van egy speciális tolmácsra, aki képes arra, hogy a nem autista miliő követelményeit és rendszerét lefordítsa vagy adaptálja az autizmus spektrummal élő személy számára. Ezt a megközelítést tanulmányozva a Nagy-Britanniában eltöltött emlékeim jutottak eszembe, amikor frissen diplomázott gyógypedagógusként eldöntöttem, hogy szerencsét próbálok egy idegen országban. A szótárfüzetem (saját rajzokkal, színekkel, ábrákkal, írásommal) volt az én speciális alternatív vizuális segédeszközöm az angol kultúrához:
Kép 1. Kép 2. Kép 3.
Autizmus spektrum esetében az egyik legfőbb célunk az, hogy az autizmussal élő személy felnőttként majd az adott kultúrájú környezetben a legkényelmesebben és leghatékonyabban be tudjon illeszkedni úgy, hogy a személy a saját kultúráján belül maradjunk, a környezetet adaptáljuk az autizmussal élő személy speciális szükségleteihez és korlatihoz. (Mesibov G.B & Shea V. & Schopler, 2008)
Az autizmus tüneteit különböző kognitív működések eltérése magyarázza. Az autizmus pszichológiai magyarázataival kapcsolatos kutatások egészen az 1960-as évekig nyúlnak vissza. Jelenleg három tudományos kognitív működési zavar igazolt:
· Sérült a naiv tudatelmélet, ami lehetővé teszi azt, hogy mások viselkedését, mentális állapotát, vágyait, szándékát értelmezzük és megjósoljuk automatikusan. A kollegánk összegörnyedve kezeit az arcára takarva ül az asztalnál, szipogó hangokat kiadva. Automatikusan, bármilyen erőfeszítés igénylése nélkül, impliciten, nem tudatosan viselkedését értelmezzük és belső állapotot – példánkban azt, hogy szomorú- tulajdonítunk neki. Autizmussal élő személyek többsége nem tud magának és másoknak ösztönösen mentális állapotokat tulajdonítani, a viselkedést ezekből eredetezve értelmezze és bejósolja. t. (Stefanik, 2011)
· A végrehajtó működés zavara okozza azt a nehézséget autizmussal élő személy számára, hogy egy bizonyos cél elérésének érdekében a szükséges feladatokat, lépéseket egymásra építse és megfelelően működtesse. Erre egyszerű hétköznapi példa a kézmosás végrehajtása, mely rengeteg apró lépésből áll a csap nyitásától, valamint szappan kinyomásától a zárásig. Ezen kisebb feladatok egymásra rendezése mellett a hirtelen és váratlan alternatív lépésekkel is számolnia kell. (Stefanik, 2011)
· A harmadik kognitív elméleti megközelítés a ¨gyenge központi koherencia¨ magyarázza a lényegtelen és fontos információk között különbségtétel zavarát. Uta Frith szerint (id.Stefanik, 2012) elvesznek a lényegtelen részletekben, „nem látják a fától az erdőt” ezért van szükség a lényeges információk kiemelésére és zavaró külső ingerek eltávolítására.
Ezen három kognitív magyarázat mentén, pontosabban azok következményeit ismerve tudjuk kiépíteni a fejlesztési-beavatkozási terveink céljait. Így ezen magasabb információfeldolgozási szinten zajló hipotézisek következményeként a fejlesztés fő céljaiként szerepet kell, hogy kapjon az érzelmileg biztonságos környezet megteremtése mellett a bejósolható és elérhető környezet kialakítása a tér és idő strukturálásával, augmentatív és alternatív kommunikációs eszközökkel, a vizuálisan támogatott viselkedési algoritmusok zárt végű, önmagukért beszélő feladatok, valamint a kognitív viselkedésterápiás módszerek tanítási használatával. (Stefanik, 2011)
Eme rövid elméleti kitekintő után térjük rá a gyakorlati elemekre is avagy a nyári szerződés miért is lett olyan különleges, mit pakoltunk bele, hogyan indultunk neki.
Az idei nyár igen különleges lesz Lili számára, hiszen 2 év bölcsi után most először van itthon egy egész nyarat velem és a ikertestvéreivel. Láttam, hogy sok kérdése kavarodik benne: miért kell itthon lennie, mit csinálunk, most akkor mikor van hétvége és mikor nincs, mikor kell csendben lenni, mikor foglalkozunk csak vele.
Gondolom, hogy nem kell bemutatnom, ismerős az időhiány avagy mi lenne a jobb, ha egy nap 36 vagy 48 órából állna?
A pozitív nevelés elveinek egyik legfontosabb eszköze az, amikor közös megegyezés alapján születnek a döntések. Azaz gyermekünkkel együtt döntünk keretek között arról, hogy mi lesz és hogyan. Választást adunk, de van egy keret. Ilyen volt a délutáni csendes pihenő, hogy a szobádban vagy a nappaliban a fiúkkal pihensz, de ott nagyon-nagyon csendben kell lenni. Választott, de tartania kell neki is és nekem is a közös döntéshez tett fogadalmunkat. Tehát a napirendet így tettük össze. Leültünk a nagy asztalhoz - ahol általában meg szoktuk beszélni a fontos dolgokat - , majd elkezdtem rajzolni a fontosabb dolgokat, Ő nagyon élvezte kitalálni. Majd összegyűjtöttük a szabadidős tevékenységeket. Lili végül kiszínezte a kártyáit vagyis a szerződést.
A nyári szerződés borítója a fagyit nyaló napocska volt, ami kifejezetten tetszett neki. Készítettünk a napirendhez még emlékeztető kártyákat is, mint például mikor kell, hogy Lili csendben legyen azaz figyeljen arra, hogy a testvérei alszanak.
A harmadik extra, amit hozzátettünk az pedig a hangmérő volt, szintének annak segítségére hívtam elő, hogy Lili jobban lássa azt, hogy mikor milyen hangerővel beszéljen, amikor a testvérei pihennek.
Miért? Így kevesebb harcot vívunk, így nyugodtabb Ő is, tudja, hogy mi hogyan zajlik, mikor, mit várunk el Tőle. A környezete bejósolható, beszámítható és biztonságos ezáltal Ő is.Összegezve a napirend megmutatja azt, hogy mi a soron következő tevékenység és az hol történik.
Az autizmussal élő személyek számára nehézséget okoznak ezen kérdések értelmezése, hiszen az beérkező információkat is sajátos módon tudják feldolgozni: elveszhetnek a részletekben, a cselekvéssorok felépítése gondot okozhat, a szociális interakciók és kommunikációk értelmezése is nehézséget adhat. Ezen okokból kifolyólag lehet, hogy meg se próbálják az adott feladatot elvégezni, frusztrálttá, idegessé válhatnak vagy a munkafolyamatot részlegesen, lépéseket felcserélve, kihagyva végzik el. Sokszor tapasztaljuk tipikus fejlődés kapcsán is, mert a frontális lebeny, a racionális agy éretlen.
Az autizmussal élő gyermekek és felnőttek önállósága azon múlik, hogy mi hogyan tudjuk adaptálni a környezetet és tevékenységeket. Az adaptált feladatok által adunk lehetőséget arra, hogy az autizmus spektrummal élő gyermekek önállóbbá váljanak, növeljék önbecsülésüket, sikerélményre tegyenek szert és csökkentsük a viselkedésproblémákat. (Peeters, 2007)
